A „kéjk” tulajdonképpen kevert
tésztából készült sütemény és az egyik legnépszerűbb sütemény manapság a városi
görög házaknál. Jó figyelembe venni azt a tényt, hogy az alábbi receptekben
megadott liszt mennyisége változhat a liszt minőségének függvényében. Vagyis
mivel a különböző lisztek sikertartalma is különbözik, ezért a különböző
lisztekből is különböző mennyiségeket vehet fel egy-egy tészta. A kéjkekhez
való masszánál azt kell figyelembe venni, hogy a massza, ami végül a tepsibe
kerül, még folyós ugyan de vastag. Tehát a mixerből, vagy a tálból, amiben
összekavartuk a masszát ki lehet önteni a tepsibe, ami vastagon, lassan, mint a
láva zúdul be a sütőedénybe. Minél „vékonyabb”, hígabb a massza, annál
„könnyebb” lesz a kéjk, de a túl híg massza nehezen sül meg, sőt kifuthat az
edényből.
A legklasszikusabb módszer arra,
hogy megtudjuk megsült-e a cake ha egy kötőtűt, vagy egy éles kést szúrunk a
legmagasabb részébe. Ha semmi nem ragad a beleszúrt tárgyra, akkor a sütemény
készen van. Ekkor kinyitjuk a sütőajtót résnyire és hagyjuk lassan langyosra
hülni a cake-t, majd ezután helyezzük tálra, és nem takarjuk le, amíg teljesen
ki nem hűl. Kihűlés után viszont fedeles edényben kell tartanunk, mert hanem kiszárad.