Runeberg napja (II. 5.)
J. L. Runeberg (1804-1877) a
finnek egyik legnagyobb nemzeti költője, aki ugyan még svéd nyelven írt, de
"Maamme" (Hazánk) című versének finn fordítását a mai napig is
nemzeti himnuszként éneklik. Születésnapja, a többi nemzeti költő születésnapjához
hasonlóan "zászlós nap". Nem munkaszünettel járó ünnep, de reggel 8
órától naplementéig, vagy legalábbis este 9-ig, országszerte kitűzik a zászlót,
és a közintézményekben megemlékezést tartanak.
Február 5. környékén a
cukrászdákban, pékségekben, az éttermek étlapján megjelenik egy jellegzetes
sütemény a Runebergin tortu, mely valószínű, hogy a nagy költő kedvence
lehetett.
Húshagyó kedd
Ezen a böjti napon, aki él és
mozog, szánkókkal, "tepsikkel" vagy egyszerűen nylonzacskókkal
felszerelve a havas lejtőkhöz sereglik, s a februári kemény, friss hidegben jó
nagyot szánkózik. A gyerekeknek ilyenkor a játszótereken speciális
jég-csúszdákat szoktak építeni, melyeket színes dekorációval tesznek még
vidámabbá.
A hidegben megéhezve jólesik a
meleg leves. A húshagyó keddi menü gerincét a farsangi sárgaborsóleves
(hernekeitto) képezi, mely után már csak a finom farsangi puffancs (laskiais
pulla) befogadására képes a majdnem teli gyomor.
Húsvét
Szokásaiban keverednek a
lutheránus és az ortodox eredetű hatások.
A húsvéti asztal elmaradhatatlan
fogásai a spenótleves, a birkapecsenye, a fokhagymás burgonya, és a karél-orosz
eredetű pasha nevű túróspecialitás. Az asztal díszítőelemei között megtaláljuk
a frissen, kis tálkányi földbe ültetett húsvéti füvet, mellyel a szántóvető múlt
emlékének adóznak.
Vappu (május 1.)
Ez az ünnep, a mi aug. 20-ánkhoz
hasonlóan többféle ünnepi hagyományt egyesít. A legrégebbi a
tavaszünnep-motívum a maga mámoros életre ébredés érzésével. Ez a hangulat
indokolja az e napi ételek, italok bohókás jellegét. Ilyen a mi
csörögefánkunkhoz kissé hasonló Vappu-fánk és a kesernyés-édes mézsör, a szíma.
Kiskarácsony
December első felében (nem is
egyetlen meghatározott ünnep) ünnepségsorozat. Ilyenkor a munkahelyeken,
iskolákban, óvodákban, otthon is tüzet gyújtanak és kedves figura alakokra
vágott kekszek (piparkakku) ropogtatása mellett kinek-kinek vérmérséklete és
életkora szerint, alkohollal vagy a nélkül elkészített glögit iszogatnak.
Karácsony
A karácsonyi sonka
elengedhetetlen tartozéka az ünnepi étrendnek. Ez olyan, mással nem
helyettesíthető konyhatechnikai eszközöket igényel, melyek nálunk nem
hozzáférhetőek. Ugyancsak nem tudnánk elkészíteni, az un. lúgos halat sem.
A karácsonyi asztalon
megtalálhatjuk még a karácsonyi céklasalátát (rosolli), a különféle
süteményeket, a karácsonyi szilvás csillagot és az elmaradhatatlan tejberizst,
melynek specialitása, hogy a hatalmas adagokba a szerencsés megtaláló örömére
elrejtenek 1 szem mandulát.
Születésnapi gyerekzsúrok
A menüben a torta nem annyira
nélkülözhetetlen, mint nálunk, s ha mégis feltálalják, azt inkább csak a
gyertya elfújás és a születésnapost üdvözlő dal eléneklésének szertartásáért
teszik. Biztosan megkínálják viszont a gyerekeket szörppel, gyümölccsel,
zöldséggel, sajtos, sós ropogtatnivalóval, pattogatott kukoricával,
sajtkockákkal és fagylalttal.
Hétköznapok szertartásai
A
leggyakoribb ilyen, naponta ismétlődő szertartás a kávézás. Ennek a finn ember
"megadja a módját", még a munkahelyi kollektív is biztosítják a
kávészünetet. Filteres kávét isznak, nagy csészéből fogyasztják, és legalább
kétszer töltenek belőle. A kávé mellé illetlenség nem tálalni folyékony
tejszínt vagy tejet és természetesen cukrot. Megkínálnak valamilyen süteménnyel
is, mely leggyakrabban leveles tésztából készült túrós-, szilvás-, almástáska,
barackpirog vagy egyszerű kekszféle.
A
szaunázás szertartása minden finn ember életéhez hozzátartozik. Vendég számára
nem is képzelhető el nagyobb megtiszteltetés, mint amikor finn barátai
szauna-vacsorára hívják meg. Legyen a szaunázás hétköznapi vagy alkalmi,
biztosan elfogy utána néhány üvegnyi sör, mely mellé grillen sült
krinolinféléket, pirogot (piirakka) fogyasztanak.
Közepesre
előmelegített sütőbe tesszük, kb. 1 órán át, sütjük, levével öntözgetjük.